Azt hiszem, buzi vagyok

Ez egy extra-aranyos kölyök-fic, ahol mindenki mindenkivel, és plusz 18 is, ennek ellenére romantikus.

Azt hiszem, buzi vagyok

1. Hú azta

Mikey a földön hasalt, a nedves fűben, és egészen az orra tövébe nyomta nagy, kerek szemüvegét, hogy rendesen lásson. Eléggé kényelmetlen pozíció volt, de ezzel kellett beérnie, ugyanúgy csak így látott be Gerard kis hosszúkás ablakán, ami, mivel alagsori szobához tartozott, csak egy kicsikét volt a talajszint felett. Hát igen, nagyon úgy fest, hogy Mikey önfeledten, teljes beleéléssel kukkolt.

A bátyjának pedig eszébe sem jutott, hogy elhúzza a függönyt, és még jobban besötétítse az amúgy is félhomályos helyiséget. Jobb dolga is volt annál, hogy ilyesmikkel törődjön, túlságosan is lefoglalta az, hogy Frankie kedvében járjon.

A tizenhét éves Gerardot nem zavarta, hogy négy év korkülönbség van köztünk, és hogy minden bizonnyal eléggé hülyén festhetnek egymás mellett, ő a 80 kilójával, Frank meg a 140 centijével. Különben is, a külvilág számára egyszerű barátoknak mutatkoztak – na Mikey azt a szöveget nem vette be. Mondjuk nehezen is tudta volna, ugyanis a fiúk cseppet sem igyekeztek visszafogni a hangjukat, amikor a szülők nem tartózkodtak a házban – minden egyes szobát betöltött az odalentről felhallatszódó hangos, kéjes nyögések sorozata. Mikey egy ideig majd beleőrült, hogy minden délután ezt kell hallgatnia, de egy idő után komolyan kíváncsi lett a dologra, és hát ezért vetemedett végül arra, hogy kilesse őket.

És nagyon is tetszett neki a látvány. Gerard háton feküdt az ágyon, teljesen kiterülve, Frank pedig az ölében trónolt. Ez már csak azért is pozitív volt, mert így nem kellett annyit látnia a bátyjából, viszont annál nagyobb volt a rálátása a másik fiúra. És jó alaposan megnézte magának – kicsi, és vékony volt a teste, mint neki, csak sokkal alacsonyabb volt nála, és a nem volt annyira fehér a bőre, mint Mikeynak, aki éjjel-nappal a lehúzott redőnyök mögött ült, videojátékok és képregények között.

Azt biztos, hogy Mikey még nem látta kicsi haverját ehhez hasonló pozícióban – fejét hátravetve, lehunyt szemekkel nyögdösött, csípőjét érzékien riszálta, és kezeivel Gerard mellkasán támaszkodott. A bátyja talán még hangosabb volt, mint Frank, pedig Mikey az ő kéjes nyögéseit nem okvetlenül akarta volna hallani, de hát ez együtt járt a dologgal.

Akárhogy is, Mikey, ahogy bámulta a szeretkező párt, az összefonódott testeken gyöngyöző izzadságot, érezte, hogy a nadrágja egyre szűkebb lesz. Kezdett kényelmetlenné válni a hason fekvés, mert nyomni kezdte a saját kemény farka, de sehogy máshogy nem látott volna be az ablakon, így hát nem mozdult. De egyre kevésbé bírta visszafogni magát, így hát halkan megemelte a fenekét, és betolta az egyik kezét a nadrágjába. Egy kicsit elveszítette a fejét, mert bár már erősen sötétedett, azért nem lehetett biztos abban, hogy senki sem fog arra járni, hogy meglássa, de elfelejtett törődni ezzel.

Baromi kényelmetlen volt, de azért nagy nehezen a farkára csúsztatta a kezét, és verni kezdte magának. Na igen, ebben már nagy volt a gyakorlata, bár általában a szobája magányában szokta gyakorolni eme tevékenységét, esetleg a zuhany alatt, és csak a legritkább esetben van lehetősége közben pornót nézni – hát még élőben! Annyira beindult, hogy alig bírta visszafogni az ajkai közül kicsusszanni készülő nyögéseket, és csendes sóhajtássá tompítani őket.

Közben a szobában egyre fülledtebbé vált a helyzet, Frank még gyorsabban mozgott Geen, és egyre hangosabbá váltak, Mikey még azt is hallotta a csukott ablakon keresztül, ahogy az ágy nyikorog alattuk, és ahogyan nedves cuppanással találkozik egymással a két test. Mikey látta, hogy a bátyja Frank farkára csúsztatja a kezét, és akármennyire is helytelen dolognak érezte, nem tudott parancsolni magának, és elképzelte, hogy a bátyja ujjai most az ő férfiassága köré fonódnak, és ő izgatja biztos mozdulatokkal, nem saját maga.

Odabent hirtelen még gyorsabbá vált minden, aztán egy pillanatra mind a ketten megmerevedtek, még hangosabban nyögtek, mint eddig, és Mikey tudta, hogy mindjárt elérik az orgazmust. Aztán látta is, amint Frank elsül, elárasztva a fehér anyagával Gerard mellkasát. Ezt már Mikey sem bírta tovább, egy utolsó, erőteljes mozdulattal eljuttatta magát is a csúcsra. Egy rövid ideig csak pihegett magában, aztán ráeszmélt, hogy milyen meggondolatlan volt, gyorsan kivette a kezét az alsójából, és felpattant. Le sem porolta a füves térdeit, besietett a házba, hogy sürgősen nadrágot cseréljen. Szerencsére megúszta, és senki sem jött vele szembe, rém kellemetlen lett volna a folt a nadrágja elején.

Gyorsan lerángatta magáról a gatyát, a szennyeskosár legaljára rejtette. Sóhajtozva vonult fel a szobájába, és csak nagy sokára hallotta meg, hogy lent nevetgélés közepette Frank távozik a házból. Persze akkor már nem nyalták-falták egymást Gerarddal, az ilyesmit mindig a szobájuk magányára tartogatták.

Mikey csak a lépcső széléig merészkedett, mert miután végignézte, hogyan szeretkeznek, eléggé zavarbaejtő lett volna a számára barátságosan elköszönni, meg minden. Amikor Frankie elment, Gerard mégis meglátta az odafent kuporgó Mikeyt, ahogy megfordult, hogy visszainduljon a szobájába. Intett az öccsének, de abban a pillanatban Mikeyból minden előjel nélkül kitört a sírás.

Gerard meglepetten nézte, ahogy a testvére felpattan, a szobájába szalad, és bevágja maga után az ajtaját.

Persze utánament.

Nem szarakodott az udvariassággal, kopogás nélkül rontott be hozzá, és azt látta, hogy Mikey színpadiasan kiterülve fekszik az ágyon, és csurognak a könnyei.

- Mikey, mi a baj? – kérdezte aggódva, és leült az öccse mellé.

- Még kérded? – felelte Mikey dühösen. – Frankie az ÉN haverom, és nem a tied!

- Ohh, úgy érzed, hogy elvettem tőled? – mondta Gee együttérzően.

- Szereted őt? – kérdezte Mikey félve.

- Öhm, hát, igen, valami olyasmi. Miért? Te igen?

- Gee... – Mikey felült az ágyban, már nem sírt, viszont gondterhelten ropogtatta az ujjait. – Azt hiszem, buzi vagyok.

- Ohh, Mikey, ezt el sem hiszem... Komolyan?? Húha! Annyira büszke vagyok rád, hogy elmondtad!

Gerard átölelte a testvérét, és kedvesen beleborzolt a hajába. Mikey ez egyszer tűrte, és nem kapott hisztirohamot sem tőle. Gerard, miután kiörömködte magát, visszatért az előbbi témához.

- De nem feleltél a kérdésemre. Szereted Frankiet?

- Dehogyis! – vágta rá Mikey túl gyorsan.

- Egy kicsit sem tetszik?

- Nem! – folytatta a tiltakozást.

- Kár, mert tudod, rendes srác. Jól meglennétek.

- Nem mondod – méregette furcsán Mikey a bátyját.

- Dehogynem. Szerintem ő egy kicsit beléd van esve – tette hozzá Gerard komoly arccal.

- Most miért mondod ezt? Ne szemétkedj velem! Tudom, hogy együtt vagytok!

- Nem vagyunk – mondta Gee elmosolyogva. – Ez csak olyan... úgy elszórakozgatunk egymással, semmi komoly. Szerintem szívesen randizna veled.

- Dehogyis... Uhh, Gee, igazából én még sosem... tudod, sosem randiztam senkivel.

- Tényleg?? Akkor ezek szerint az első leszel neki! Te jó ég, milyen izgatott lesz, ha ezt megtudja!

- Gerard! – pattant fel idegesen Mikey. – Eszedbe ne jusson! Egy kurva szót se szólj neki!

- Most mi van?

- Nem fogok randizni vele! És különben is... ő már tapasztalt, meg minden... És én még csak nem is csókolóztam soha életemben.

- Nem hinném, hogy ez probléma lenne neki.

- Béna leszek – bökte ki sötéten Mikey.

- Jaj, Mikes – mondta Gerard mosolyogva, aztán közelebb húzódott hozzá. Igazán nagyon-nagyon közel az arcához. 

- Gee, mit művelsz? – kérdezte Mikey riadtan.

- Megcsókollak – suttogta már csak néhány centire az öccse szájától. – Hogy ne aggódj. De ígérd meg, hogy nem mondod el soha senkinek.

Mikey csak annyira volt képes, hogy bólintson, mielőtt Gerard ajkai elérték az övét. Először csak egy szájrapuszi volt, aztán Gee finoman végignyalta az öccse alsó ajkát. Mikey erre önkéntelenül is résnyire nyitotta a száját, utat engedve a másik puha nyelvének. Gerard meg is adta neki ezt, betolta a nyelvét az öccse szájába, finoman tapogatva végig őt, aztán megtalálta a nyelvét, és onnantól kezdve el sem engedte jó ideig. Egyre vadabbul csókolóztak, és Mikey érezte, hogy az összes vér a farkába tódul, és annak ellenére, hogy az előbb verte ki magának, újra merevedni kezdett.

- Hú, azta – nyögte ki Mikey miután elváltak egymástól.

Gerard felállt mellőle, és vigyorogva vette észre, hogy a nadrág igencsak feszül Mikey férfiasságán.

- Akkor én most hagylak is... Gondolom kezdenél magaddal valamit.

Még jobban vigyorogva vonult ki a szobából, és színpadias mozdulattal csukta be maga után az ajtót.

Mikey arca a vörös legsötétebb árnyalatában égett.

2. Én most úgy lecsókolnám a szádat!

Másnap reggel Mikey extra-korán kelt fel, és egy órán keresztül tartózkodott a fürdőszobában, hogy aztán ugyanúgy nézzen ki, mint mindig. Továbbra sem állt szándékában randizni Frankievel, akárhogy is ajánlgatta neki Gerard, de mégis, most, hogy coming outolt, hirtelen minden megváltozott. Kezdve azzal, hogy szeretett volna igazán szexinek tűnni Frank... illetve, hát minden fiú számára.

Annyi ideig tökölt már a készülődéssel, hogy Gerard idegesen felkiabált neki az előszobából.

- Mikey! – sürgető hangja visszhangzott az egész házban. – Elkésünk a suliból!

Ugyanis, mivel rendes bátyus volt, Gerard minden reggel elvitte Mikeyt az iskolába autóval, ugyan ez nem volt neki túl megterhelő, ugyanis ugyanoda jártak. Legalábbis még egy évig, amíg Gerard ki nem végzi a középiskolát – mármint, ha nem bukik meg, mert az is esélyes.

Mikey még mindig kissé elégedetlenül önmagával trappolt le a lépcsőn, és zsörtölődve üvöltött vissza Geenek.

- Mióta érdekel téged ilyen rohadtul a suli?

- Gyere már! – vágta rá a bátyja az ajtóban állva. Azt is alig bírta kivárni, míg Mikey magára kapja a dzsekijét, megfogta a nyakánál, és kipenderítette a házból. Ezzel pedig sikerült egyenesen valaki karjaiban landolnia, akkora hévvel, hogy kishíján mind a ketten végigfeküdtek a földön. Mikey már éppen valami ronda káromkodásra nyitotta volna a száját, amikor realizálta, hogy éppen Frankie nyakán lóg.

- Bocs – bökte ki zavarban, gyorsan hátratolatott, és megpróbált nem elvörösödni. – Ez a Gee egy állat.

- No problem – mondta szélesen vigyorogva Frank. – Amúgy hali.

- Szia... De, ööö, ne értsd félre, de mit keresel itt? Nem igazán esik útba neked a suliba menet – hebegte Mikey nagyokat pislogva, és titokban vetett egy gyilkos pillantást a bátyja irányába.

Gerard a háttérben kínjában a fejét fogta, amiért a kisöccse képes ilyen szerencsétlen lenni. Jó kis kezdet, mondhatom!

- Hát, ööö, arra gondoltam, hogy mehetnénk együtt – felelte Frankie már szintén zavarban.

Gerard titokban összetette a két kezét, hogy az öcsike erre képes legyen valami normálisat is reagálni.

- Persze, az jó lenne – mondta Mikey egy erőtlen mosollyal, és a bátyja felé sandított. – Sétáljunk? – kérdezte Franktől.

- Aham.

Mondjuk akkor már egyértelmű volt, hogy el fognak késni, de ez valahogy egyiküket sem érdekelte igazán.

Mire húsz perc után beértek a suliba, már egészen feloldódott a hangulat – miután túljutottak a „jó idő van”, és a „milyen óráink lesznek ma?” témákon, a leginkább zenéről beszélgettek. Mikeynak fel sem tűnt, hogy eleddig nemigen beszélgetett Frankkel, általában csak hülyültek a többi haverral együtt.

Amikor elértek a kapuig, megbeszélték, hogy suli után újra találkoznak itt, és együtt fognak lógni délután.

Mikey kellemes izgalommal gondolt arra, hogy milyen jó lesz ezúttal nem azt hallgatni otthon a kongó házban, ahogy a bátyja és Frank végigszeretkezik az egész délután. Ez sokkal jobb programnak ígérkezett.

Viszonylag jól is érezte magát egész nap, de aztán eljött az utolsó két óra, amit nagyon nem várt – mivel tesi volt, és Mikey szívből utált mindenféle testmozgást. Egy kicsit már kezdte szégyellni magát, hogy abban az évben eddig minden egyes órát ellógott, de azért aznap is elbújt a zuhanyzóban még a szünetben. Megvárta, amíg becsöngetnek, és amikor már biztos volt abban, hogy mindenki órán van, kitrappolt a zárt ajtó mögül. Nem számított senkire, úgyhogy kissé meglepődött, amikor egyenesen Frank karjai közé sétált. Aznap már másodjára.

Mint az előző alkalommal, most is ijedten ugrott hátra.

- Uhh, Frank, hát te mit keresel itt? – kérdezte csodálkozva, igen, aznap már másodjára.

- Huhh, hát lógok törióráról... és te?

- Tesiről – mondta Mikey mosolyogva.

- Ez esetben... befelé, de gyorsan, mert épp az igazgató elől menekülök! Most láttam a folyosón!

Visszatolta Mikeyt a zuhanyzóba, mielőtt az reagálhatott volna, és becsukta mögöttük az ajtót.

- Remélem, nem látott meg – kuncogta, miközben még mindig nem engedte el Mikeyt.

„Hűha, itt valami lesz” – gondolta magában Mikey, ahogy realizálta, hogy Frank kezei még mindig a mellkasán nyugszanak. Jól érezte magát a fiú érintésétől.

- Most mi lesz? – kérdezte hangosan, és kevésbé perverz éllel a hangjában.

- Hát, egy ideig maradjunk itt – felelte Frankie, és Mikey legnagyobb bánatára levette róla a kis kezeit.

Beszélgettek, de Mikey nemigen tudott figyelni Frank szavaira, mert leginkább csak a szája szexi mozgására tudott koncentrálni. Így fel sem tűnt neki, hogy már rég elhallgatott, és ő is csak nézi Mikeyt, még mindig közvetlen közelről.

- Uhm, Frank... – kezdte Mikey bizonytalanul.

- Mikey... Hallod-e... Én most úgy lecsókolnám a szádat! – sóhajtotta Frankie.

- Oké – vágta rá Mikey mohón, és Frank kapva kapott az alkalmon. Mikey sose mert volna kezdeményezni, annak ellenére, hogy Gerarddal csókolózott már az előző nap, azért kicsit félelemmel vegyes izgatottsággal fogadta Frankie ajkait az övéin. Azonban elhagyta a bizonytalanságát, ahogy a nyelveik találkoztak, és nagyon hamar bele is felejtkezett az érzéki játékba. Amikor nem is olyan sok idő múlva elváltak egymástól, Mikey már érezte is, hogy kényelmetlenül feszül a nadrágja elől – ami azt illeti, érhető okokból kifolyólag még sokkal nagyobb hatással volt ez rá, mint mikor a bátyjával csókolózott.

Frank vigyorogva vette észre, hogy ártatlan kis csókja milyen erőteljes reakciót váltott ki a szűzfiúból, és nagyon is tetszett neki. Visszahelyezte a száját az előbbi pozícióba, betolta a nyelvét Mikey ajkai közé, és közben finoman elkezdte hátrafelé tolni a fiút, míg a falnak nem ütköztek. Akkor aztán Mikey derekára kulcsolta a karjait, és nekinyomta csípőjét a merevedéséhez. Mikey már ettől is halkan belenyögött a csókba.

Frankie nem nagyon kérdezősködött, egyértelmű volt, hogy Mikey egyáltalán nem bánja, akármit is csináljon vele, úgyhogy rövid időn belül az övére csúsztatta a kezét, és bontogatni kezdte. Egy kicsit elhúzódott tőle, és huncut vigyorral nézte Mikey kipirosodott arcát, és hogy lehunyt szemekkel, halkan kapkodja a levegőt. Amint sikerült kibogoznia az övét, kibontotta a nadrágját is, egyenesen a boxerja alá nyúlt, és a farkára simította a kezét. Mikey egész teste beleremegett abba, hogy először az életben megérinti őt valaki odalent, aki nem saját maga. Vékony nyögés hagyta el az ajkait, hátradöntötte a fejét. Frank a lehető legboldogabban vette tudomásul, hogy a fiú odavan már attól is, hogy csak hozzáért, úgyhogy lassan mozgatni is kezdte a kezét a férfiassága egész hosszán. Nem volt lehetősége igazán begyorsítani, mert néhány mozdulat után Mikey már a gatyájába is élvezett. Egy másodpercig lihegett csak utána, aztán Frank kihúzta a kezét a boxeréből, és még jobban vigyorgott.

- Ez volt az első alkalmad, ugye? – kérdezte finoman.

- Áááá júúj, annyira sajnálom – sikított fel Mikey elvörösödve. – Túl hamar elmentem!

- Nem baj... Én vagyok túl jó... sokan mondták már – közölte Frank töretlenül vigyorogva, egyértelműen hetvenkedve.

- Baszki meghalok, ez olyan égő! – folytatta Mikey meg sem hallva a választ, amilyen gyorsan csak tudta, megigazította a nadrágját, majd fogta magát, és kivágtatott a helyiségből. Az órának még mindig nem volt vége, de szerencséjére nem találkozott senkivel, egyenesen a kijárat felé sietett, és lelépett.

Minden cuccát is otthagyta, de szemernyit sem törődött vele. Egyre csak az forgott az agyában, hogy milyen hihetetlenül szerencsétlen is ő, és hogy most ezt alaposan elrontotta, és különben is, mit akarna Frank egy szűzfiútól? Azután pedig rájött, hogy a legnagyobb hülyeség az volt tőle, hogy szó nélkül elrohant, hogy lehet ilyen lehetetlenül viselkedni? Fél délutánon keresztül csak rágódott a parkban sétálgatva, és csak akkor indult haza, amikor már kezdett sötétedni.

Az orrát lógatva lépett be a házba, és fogalma sem volt arról, hogyan fog így másnap suliba menni, és Frank szemébe nézni. Igazán, viszonoznia kellett volna, amit kapott, és erre meg ész nélkül elrohant! Dicséretes viselkedés, mondhatom!

Úgy elmélyült a gondolataiban, hogy csak nagy sokára hallotta meg, hogy a ház zeng a szokványos délutáni zajoktól, ami bizony csak egyet jelenthetett, hogy Frank, és a bátyja megint szexelnek. Ez még idegesebbé és letörtebbé tette Mikeyt.

Először arra gondolt, hogy bezárkózik a szobájába, aztán arra, hogy inkább lelép, de végül mégis úgy döntött, hogy megy leskelődni. Legalább megnézhetné, hogy mit kéne csinálnia Frankievel, hogy olyan iszonyat jó legyen neki, mi ilyesféle hangok kiadására készteti.

Elfoglalta a tegnap esti helyét Gerard ablakánál, a földön hasalva, és újabb izgalmas látvány tárul a szeme elé: Frank egy szál semmiben feküdt az ágyon háton, a szemei lehunyva, és a homlokáról gyöngyözött az izzadság, Gerard feje pedig ütemesen járt a lába között. Frank egyedül legalább olyan hangos volt, mint előző nap ketten voltak. Uhh, Gerardnak igencsak jó nyelvtechnikája lehet!

Mikey természetesen megint érezte, hogy feszül a nadrágja, viszont most a világ minden kincséért sem nyúlt volna magához, büntetésként csendesen tűrte az izgatottságot, és végignézte Frank orgazmusát, amit nem neki sikerült okoznia.

Aztán halkan elhúzódott az ablakból, mert az a része az aktusnak már kevésbé érdekelte, hogy a bátyjának miként lesz nagyon jó.

Szomorúan húzódott be a szobájába, végigfeküdt az ágyán, aztán semmit sem csinált egészen addig, amíg Gerard kopogás nélkül rá nem törte az ajtót.

- Öcsiiii! – üvöltötte torkaszakadtából, a frászt hozva Mikeyra.

- Mi van? – ült fel hirtelen Mikey. – Ne ijesztgess, megállok a növekedésben.

- Hát, ha az eddig látottaktól ez még nem történt meg, akkor már nem is fog, abban biztos vagyok – közölte Gee, és lehuppant az ágy szélére.

- Mire gondolsz? – kérdezte óvatosan Mikey.

- Szerinted vak vagyok? Tudom, hogy folyton nézel minket szex közben! De mindegy, ide hallgass... miért rohantál el ma a suliból?

Mikey kétségbeesett visszább húzódott, egészen a párnáig, és egy szót sem makogott ki.

- Ki vele... nekem elmondhatod – bíztatta Gerard igazán kedvesen.

- Uhh én csak.. megijedtem, asszem.

- Mert Frankie olyan nagyon félelmetes.

- Tudod, hogy nulla szexuális tapasztalatom van! – vágta rá Mikey pironkodva. – Fogalmam sincsen, hogyan lenne jó neki!

- Ugyan már... jön az magától. Meg különben, láttad is.

- Jó, de az nem az igazi...

- Na ide hallgass... Majd én kioktatlak – mondta Gee ellentmondást nem tűrően, és Mikey elé kúszott az ágyra.

- Gerard, maradj már! Nem fogok szexelni veled – vágta rá Mikey felháborodottan.

- Jó, azt nem is kell – felelte nyugtatgatva az idősebb srác. – Csak megmutatom... Ne aggódj!

Óvatosan Mikey nyúlt, és magához vonta a srácot. – Miért félsz tőle? Ez a legkibaszottjobb dolog a világon!

- Én is úgy hallottam – felelte ködös tekintettel Mikey. – De én ma... öhöm... olyan kurva gyorsan túllettem rajta! Na mintha nem lett volna jó, de...

- Gyakorolj velem – vágott közbe Gerard kedvesen mosolyogva. – Csak figyelj!

Ezzel Mikey combjára csúsztatta a kezét, és finoman cirógatni kezdte a bőrét a melegítőnadrágjának anyagán keresztül.

- Nem lenne szabad ilyet tenniük testvéreknek – mondta bizonytalanul Mikey, és lehajtotta a fejét. Túlságosan kívánta.

- Majd nem mondjuk el senkinek, jó? Ez csak a kettőnk titka marad – bazsalyogta Gee, és egyetlen mozdulattal fekvő pozícióba lökte Mikeyt. Egy kicsit feljebb csúsztatta a kezét, és már Mikey hegyes csípőcsontját simogatta. Nem ütközött semmi ellenállásba, amikor megközelítette Mikey pólójának a szélét, alátolta az ujjait, és a hasának selymes bőrét kezdte kényeztetni. A fiatalabb fiú kezdte magát túlságosan is jól érezni, emiatt rohamokban tört rá a bűntudat, de mégsem húzódott egy Gerardtól – bízott abban, hogy a bátyja tudja mit csinál.

Először is lehúzta róla a pólót, de azt is csak lassan, ügyelve arra, hogy közben végigsimítsa a fiú egész felsőtestét, azután, amikor átbújtatta a fején az anyagot, Mikey hibátlan, fehér bőréhez hajolt, és a nyelvével is végigsimított rajta. Mikey elfelejtette, hogy most Gerardról van, és halkan felnyögött a nedves érintéstől. Hosszas kutatómunka végeredményeképpen Gerard megtalálta Mikey egyik mellbimbóját, az ajkai közé vette, és finoman morzsolgatni kezdte. Erre a fiatalabb fiú csípője reflexszerűen a magasba emelkedett, és ágyékát mohón Gerard testének dörzsölte. Gerard huncutul vigyorogva konstatálta, hogy sikerült igencsak beindítania az öccsét. Egy kicsit elhúzódott tőle, hogy megszabaduljon a srác nadrágjától is, és akkor Mikey hirtelen magára ébredt, kipattantak a szemei, és szinte ijedten felült az ágyon.

- Mit akarsz csinálni? – kérdezte gyanakodva. – Én mondtam, hogy nem akarom... a saját bátyámmal veszíteni el a szüzességem!

- Nyugi, nem foglak megdugni – mondta Gee sértetten. – Bár csábító gondolat – tette hozzá buján vigyorogva. – De megmondtam, hogy nem fogom. Engedd csak el magad.

Finoman visszadöntötte Mikeyt az ágyra, és nekiállt lehúzni a nadrágját. Mikey vonakodva bár, de segített neki, megemelte a csípőjét, és kibújt a száraiból, aztán szégyellősen félrenézett, mert bizony a boxerja nem igazán takarta el az óriási merevedését.

- Most pedig leszoplak – közölte Gerard szexi hangon, és lesegítette az utolsó ruhadarabot is az öccséről. Az csak nagyot nyelt, de nem mert ellenkezni, pontosabban már nem is nagyon akart.

Gee tovább húzta a másik fiú idegeit, egészen közel hajolt a farkához, hogy az már érezhette is az érzékeny bőrén a forró leheletet. – Jól figyelj – búgta rekedten. – Frankie így szereti!

Először csak fürgén, játékosan megnyalta a farka végét a nyelve hegyével, amire Mikey máris heves nyögésben tört ki. Aztán lecsúszott a tövéig, még nem kapta be, csak végighúzta a nyelvét a férfiassága egész hosszán néhányszor. Mikey rögtön remegésbe kezdett, de Gee erre abbahagyta, hogy megrója a fiút.

- Nehogy máris elélvezz, még nem értem a lecke végére!

Mikey elégedetlenül fújtatott maga elé, és nem felelt semmit. Gerard hirtelen mozdulattal bekapta a szeme előtt ágaskodó makkot, és közben rákulcsolta a kezét, és lassan végigsimított ujjaival ugyanott, ahol az előbb a nyelve járt. Mikey nem hitte, hogy ezt sokáig bírni fogja, de Gerard megint elhúzódott tőle, hagyva egy kis időt neki, hogy összeszedje magát.

- Tartsd vissza! – adta ki a parancsot szigorúan, és Mikey megtett minden tőle telhetőt.

Gerard feje visszakerült az előző pozícióba, rábukott megint Mikey farkára, csak ezúttal egy kicsit többet fogadott belőle magába. Lassan kezdte mozgatni a fejét, és azzal egyidőben a kezét is, ennek eredményeképpen nem jutott el addig, hogy teljes egészében bekapja Mikey farkát, mert a fiú még azelőtt elélvezett, hirtelen, és meglepő intenzitással. Gerard, hogy ne végezzen félmunkát, még le is nyelte amit Mikey már amúgy is a szájába lökött, aztán felkúszott mellé az ágyra, és zavartalanul bámulta végig az öccse meztelen testét.

- Egész sokáig bírtad – mondta végül elismerően. – Nem is rossz.

- Te voltál nem is rossz – nyögte ki Mikey rekedten, aztán elszégyellte magát. Gyorsan felült, és keresgélni kezdte a ruháit. Elsőnek a pólóját sikerült magára kapnia.

- Most mit parádézol, pár éve még együtt fürödtünk – mondta vigyorogva Gee.

- Az tíz éve volt, vagy inkább több – javított ki Mikey pironkodva.

Gerard sóhajtva felkecmergett az ágyról. – Na jó, akkor hagylak... Pihend csak ki magad. – Az ajtó felé oldalgott, de még visszanézett, mielőtt kilépett volna rajta. – Aztán tudod, ha gyakorolni akarsz, gyere csak le hozzám nyugodtan – tette hozzá derűsen.

3. Ne legyél kutya, legyél unikornis!

Mikey félt a másnap reggeltől. Fogalma sem volt, hogyan fog Frank szemébe nézni, miután előző nap olyan idétlen módon elszaladt az suliból, de hát nem volt mit tenni, előbb-utóbb úgyis el kellett jönnie annak a pillanatnak.

Kelletlenül készülődött reggel, ezúttal a rosszkedvtől annyi ideig, hogy Gerardnak fel kellett kiáltania utána. Lesietett a lépcsőn, és egy kissé elpirult, ahogy megpillantotta a bátyját. Rögtön eszébe jutott, ahogyan tegnap este a szájával kényeztette őt, és akármennyire is helytelennek érezte, csak nem tudta elűzni a képet a szemei elől. Köhécselve lépett ki az ajtón, és egyenesen szembe találta magát Frankievel.

- Szia! – köszöntötte a fiú mosolyogva.

- Ööö, szia! – vágta rá Mikey enyhén csodálkozva. Nem számított arra, hogy ismét itt fog találkozni Frankkel. Amellett pedig, mivel már amúgy is mocskos gondolatok keringtek a fejében, nem tudta megakadályozni, hogy na azt lássa maga előtt, hogy Frank miként szokott izzadni, nyögdösni és élvezkedni a bátyja alatt.

Most már teljesen fülig pirult. Sok volt ez egy reggelre.

- Van kedved ma is elsétálni a suliba? – kérdezte Frank sokkal nyugodtabb lelkiállapotban, mint az előtte vöröslő Mikey.

- P-persze – hebegte válaszként a fiú, és Gerard felé pillantott, beleegyezést, vagy tán támaszt keresve. Gee mindentudóan vigyorogva bólintott, aztán intett, és egyedül sétált az autója felé.

A két srác is indult gyalog, először csak igen halkan téve egymás után lábaikat, Mikey igyekezett lehűteni magát, nagyokat nyeldekelve akármi másra koncentrálni a szexen kívül, inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Már csak két sarokra voltak az iskolától, amikor Frank hirtelen megtoppant, és megragadta Mikey felkarját.

- Te, nem akarsz ma lógni a suliból?

- Hogy micsoda? – kérdezte a viszonylag stréber Mikey csodálkozva.

- Dogát írok ma bioszból, és az a szemét tanár tutira feleltetni fog fizikából is, a töriórára meg amúgy se mennék be.

- Hát, biztos vagy benne, hogy ez jó ötlet? – kérdezte bizonytalanul Mikey. Csábította az ötlet, hogy egész nap Frankievel lehet, de egyben félt is tőle. Leginkább attól, hogy valamit megint elront.

- Naná. Ne mondd, hogy te bent akarsz poshadni! – folytatta szenvedélyesen az alacsonyabbik fiú.

- Nem akarok – döntött végül Mikey mosolyogva.

- Nagyszerű! Akkor... menjünk le a parkba, aztán anyu ma olyan 11 körül lelép otthonról, és elmehetünk hozzám.

- Jól hangzik – vágta rá Mikey mosolyogva. Furcsa mód, most, hogy egyáltalán megszólalt, már nem is érezte magát annyira kellemetlenül. Egymásra nevettek, aztán hátat fordítottak a suli még elő sem tűnő épületének, és szaladni kezdtek a park felé.

Hiszen akárhogy is, félig-meddig még csak gyerekek voltak, és örömüket lelték a kergetőzésben.

Elég nagy lepusztultság volt mindenhol ilyenkor, kora reggel, ezért hát kettesben ültek a fűben, messze sehol senki, és beszélgettek. A legfőbb közös témájuk a zene volt, amiről képesek voltak akármennyit beszélni, vitatkozni, vagy rajongani, de mindenféle más is előkerült. Frank zsebéből pedig egy doboz cigi került elő, amit Mikey először csak idegenkedve nézett.

- Te dohányzol?

- Aham, a bátyádtól tanultam el – felelte Frank, és meggyújtotta a szájában a cigit. Minden probléma nélkül slukkolt bele, és tüdőzte le, szemmel láthatóan nem először csinálta.

- Ne legyél már kutya!

- Miért, a kutyák jó fejek! Akkor mi legyek?

- Hát, legyél unikornis!

- Mikey, azok nem is léteznek.

- Aha, persze – mondta Mikey hitetlenül, de nem forszírozta a dolgot. – Különben is, nem vagy te még ehhez túl fiatal? – kérdezte Mikey rosszallóan, felvont szemöldökkel..

- Mihez vagyok én túl fiatal? – kérdezte vissza Frank önérzetesen. Letámaszkodott a cigis kezével a földre, és Mikeyhoz hajolt, hogy a szájára nyomjon egy gyors csókot. Mikey egyáltalán nem számított most erre, de nem tudott mit tenni, azonnal viszonoznia kellett. Bár Frank csak egy apró puszit tervezett szemléltetésként, Mikey nem eresztette el őt, és nem törődve azzal, hogy nikotinízű a szája, Frank ajkai közé tolta a nyelvét.

Sosem volt még így kezdeményező fél egy csókban, és nem hogy Frank, de még ő maga is meglepődött a dolgon, azonban tetszett mind a kettejüknek. Frank egyszer csak azon kapta magát, hogy el kell eresztenie a cigarettáját, mert már az ujjait égeti a parázs, emiatt elhúzódott a másik fiútól, és felkuncogott. Mikey még mindig lehunyt szemekkel ízlelgette a csók élő emlékét.

Frank ezt látva végigsimított Mikey arcán, aztán újabb szál cigire gyújtott, hátha ezúttal sikerül végigszívnia.

- Adsz nekem is egyet? – kérdezte Mikey, miután magához tért.

- Nesze – felelte Frank barátságosan, és odaadta Mikeynak, ami a szájában volt, aztán gyújtott magának egy másikat.

Mikey némileg idegenkedve szívott bele a cigibe, aztán rögtön vad köhögési roham tört rá.

Frank nem bírta ki, nevetnie kellett tapasztalatlan barátján. Mire szegény Mikey normalizálta a légzését, Frank már a földön fetrengett a röhögéstől, és folytak a könnyei.

Mikey kezéből akkor már régen kiesett a cigi, úgyhogy semmi sem akadályozhatta meg abban, hogy rávesse magát a kárörvendő fiúra, és letörölje a képéről a vigyort. Két percen belül már ádázul verekedtek a földön hemperegve, egészen addig, míg Mikey szemüvege le nem repült az orráról, akkor abba kellett hagyniuk, mielőtt a nagy hevességben rádőlnek, és pozdorjává törik.

- Ahh, az oldalam – nyögte panaszosan Frank. Mikeyt ez nem különösebben hatotta meg, továbbra sem mászott le róla.

- Az orrom! – vágta rá egy fájdalmas grimasszal Mikey.

- Egy idióta vagy.

- Nem kellett volna kiröhögnöd!

- Nem tehetek róla, olyan vicces volt! – Frank már újra kuncogott, de ezúttal Mikey szó nélkül hagyta. Helyette inkább kitapogatta maga mellett a szemüvegét, és épp készült visszahelyezni, de Frank megállította még előtte.

- Várj csak – mondta ezúttal kuncogás nélkül.

- Mi az?

- Jól nézel ki szemüveg nélkül – búgta csábosan, és mielőtt Mikey zavarba jöhetett volna, már megint csókolóztak. Mégpedig hosszú perceken keresztül, teljesen zavartalanul. Annyira elvesztek egymásban, hogy először meg sem hallották a röhögést maguk mellett. Amikor mégiscsak, akkor gyorsan lehúzódtak egymástól, pontosabban hát Mikey lemászott Frankről, ugyanis egy ideje már azt sem érzékelték, hogy mennyire félreérthetetlen pózban fekszenek egymáson.

Egy náluk jóval nagyobb, ránézésre már egyetemista fiú állt mellettük, és nevetett rajtuk. Egy pillanatra megijedtek, hogy ki tudja mi lesz, mi van, ha pont egy homofób köcsöggel van dolguk, aki most szarrá veri őket. Mikey gyorsan az orrára tolta a szemüvegét, amit az elmúlt percek alatt a kezében szorongatott, és már olyan zsíros volt tőle az üveg, hogy ki se látott rajta.

- Kell fű? – kérdezte a srác két röhögés közben.

- Ó nem, köszi – vágta rá Frank megkönnyebbülve.

Igaz, hogy lúzer fiú létére tudott gyorsan futni, de attól még kedve nem sok volt hozzá.

- Oké – mondta a srác, és minden további nélkül elsétált.

Frank és Mikey csak egymásra néztek.

- Ez durva volt – nyögte Frank.

- Nem, ez gáz volt – javította ki Mikey.

- Hány óra van?

- Majdnem dél – pillantott az órájára a szemüveges srác.

- Akkor menjünk, anyu már biztosan nincs otthon. De fasz vagyok, meg se kérdeztem. Akarsz eljönni hozzám?

- Persze – mondta Mikey elvörösödve. Ami azt illeti nagyon is szeretett volna elmenni Frankhez, vagy akárhova, ahol védve vannak a kíváncsi tekintetek elől. Igyekezett titkolni, hogy a teste igen hevesen reagált erre az utolsó, hosszú csókcsatára, ami alatt egész végig Frank hasán ült.

Frankie pedig örült a válasznak, mert ő is pontosan ugyanígy érzett.

Sietve tették meg addig a távolságot addig a bizonyos házig, és az bizony nem esett eléggé messze a parktól ahhoz, hogy akármelyikük is le tudjon nyugodni menet közben.

Frank sokáig szöszmötölt a kulcscsomóval, aztán amikor beléptek, a sarokba hajította a táskáját, és arra bíztatta Mikeyt, hogy tegyen ő is hasonlóképp.

- Mikey, ez a kutyám, Joker – mutatta be a sietve hozzájuk kolbászoló, korcs kutyát. Rusnya dög volt, de Frank szívből szerette.

A rövid ismerkedés után Frank egyenesen a szobájába vezette Mikeyt. A fiú nem bírta ki, hogy néhány elismerő pillantással ne adózzon az együtteses poszterekkel díszített falán, és meg ne csodálja a sarokba állított gitárt. Egyébként fertelmes rendetlenség volt, de ez Mikeyt nem igazán zavarta, hiszen megszokta már.

Akkor egy kis ideig csak álltak egymással szemben, és még Frankie is zavarban volt egy kicsit, nem hogy Mikey. Azután mindketten felnevettek, Frank két lépéssel áthidalta a kettejük közt lévő távolságot, és folytatták azt, amit alig negyed órája, a parkban elkezdtek. A nikotin ízét már nem érezték egymáson, kizárólag a csók édessége maradt. Kapkodó lélegzettel osztották meg az erotikus pillanatot, és Frank Mikey dereka köré kulcsolta a kezeit, és maga után húzta az ágyra. Míg elszakadtak egymástól, hogy hátratolatva kényelmes pozíciót találjanak, Frank észrevétlenül lesöpörte az ágyáról a szennyest, aztán ölelni tárta karjait. Úgy ítélte meg, hogy Mikeynak már nem lesz szüksége a szemüvegére, ezért levette az orráról, óvatosan az éjjeliszekrényre helyezte a félig kiolvasott könyvek tetejébe. Aztán egy újabb csók során belemarkolt a világosbarna hajba, hogy még közelebb vonja magához tulajdonosát.

Addigra már Mikey is levetkőzte a félénkségét, és magától értetődőn simogatta végig Frank felsőtestét, sőt, amikor az alatta fekvő úgy döntött, hogy megszabadítja magát a pólójától, nem volt rest ugyanezt megtenni a meztelen testével sem.

Frank pedig hangosan nyögött, amikor Mikey végigfuttatta a nyelvét a szabaddá vált bőrfelületen, megtalálva a mellbimbóit, és különleges bánásmódban részesíteni, ahogyan azt bátyjától is látta már több alkalommal, amikor kifigyelte őket. Elégedetten figyelte, hogy Frank ugyanolyan hangokat hallat, mint amikor Gerard csinálta ugyanezt vele.

Frankie hátradőlve hagyta, hogy Mikey kedvére kényeztesse, és nemigen viszonozta, egyrészt, mert volt annyira önző, hogy belefeledkezzen a saját élvezetébe, másrészt meg, mert esélyesnek látta, hogy Mikey megint irtó gyorsan túl lenne rajta, és azután képes lenne még szégyenében megint elszaladni, mielőtt befejezné a maga „munkáját”.

Mikey pedig igen nagy kedvvel, törődve dolgozott Frankien, élvezve az erotikus hangokat, amiket képes kicsikarni belőle. Csak egy kevéske biztatás kellett neki ahhoz, hogy önként megszabadítsa Franket nadrágjától. Azután viszont egy kissé zavarba jött a feladattól, ami előtte állt, mégpedig attól az igen nagy feladattól, Frank pedig ezt látva, gyorsan felhúzta magához, és finoman csókolgatni kezdte. Könnyedén áttért a vékony nyakának bőrére, végigsimította a hátát, és végre lehúzta róla is a pólót. Mikey egy pillanatra elszégyellte magát, annyira csúnyának tartotta a saját, gizda testét, ellenben Frankienek szemmel láthatóan semmi baja sem volt vele, hiszen ugyanúgy csókolgatta tovább, ahol csak érte. Szorosan hozzá simult, hogy ágyékuk összeérjen, és hozzá dörgölőzött. Egy kis ideig immáron szinkronban nyögtek, aztán Frank megfogta Mikey kezét, és lényegretörően levezette az ölébe. Mikey elhúzódott annyira, hogy kellőképp hozzáférjen, aztán óvatosan levette Frankről a boxert is. Magabiztosan markolt rá Frank farkára, ez nem volt idegen tőle – hiszen saját magának is egy csomószor csinálta már. De Frank nem elégedett meg ennyivel, hiszen ennél sokkal többhöz szokott, úgyhogy szavak nélkül próbálta Mikey tudtára adna, hogy kicsit lejjebb is csúszhatna az ágyon.

Valójában ezt a fiú félve bár, de szívesen megtette. Visszaidézte magában a tegnap estét, hogy Gerard egészen pontosan mit is művelt vele odalent, és lassan, lesve Frank reakcióit, kezelésbe vette a férfiasságát. A fiatalabb fiú, ahogy megérezte a forró, nedves nyelvet a makkján, azonnal az eddigieknél is hangosabban felnyögött, és Mikey vállaira tette a kezét – nem akart a hajába markolni, mert a lehető legkisebb mértékben sem akarsz erőszakoskodni. Hagyta, hogy Mikey addig menjen el vele, ameddig csak akar. Márpedig meglehetősen jól csinálta, olyannyira, hogy még bele sem lendült teljesen, máris érezte, hogy Frank egész teste megfeszül, ujjai a vállába mélyednek, és megtölti a száját a furcsa, sós anyag. Meglepettségétől hirtelen lenyelte az összeset, bár émelygett tőle egy kicsit.

Azután feljebb kúszott, és lefeküdt Frank mellé. A fiatalabb fiú azonnal felé fordult, átölelte, és a nyakába fúrta a fejét. Mikey érezte szapora, hangos légzését a bőrén, és ez melengette a szívét. Az ágyéka viszont egyenesen tüzelt, vadul feszült, törődésért könyörögve, és Mikey nagyon is jól tudja, hogy meg fogja kapni, csak előbb Frank hadd fújja ki magát egy kissé.

Amikor megérezte Frank fürge nyelvét a nyakánál, összeborzongott. Nemcsak az ágyéka, de az egész teste sóvárgott az érintés után, és Frank jól ismerte a férfi testet, tökéletesen jól tudta, hogy hova nyúljon, és meg is tette.

Tíz perc, és jó néhány elfúló, vágyakozó nyögés kellett ahhoz, hogy Frank elérjen Mikey farkáig, és lesegítse róla is a maradék ruhadarabokat. Úgy simította végig a nyelvével a szája előtt ágaskodó szerszámot, hogy csak épphogy hozzá ért, mire Mikey teste megfeszült, még többet, sokkal többet követelve. De Frank direkt lassú, és hihetetlenül finom volt vele, hogy addig húzza a dolgot, ameddig csak tudja – és természetesen ebben is nagyon jó volt.

Mikey egész testét átjárta az orgazmus, lekapcsolta a világról, öntudatlanul hajlította karjait Frank teste köré, és vonta magához, hogy puha, illatos hajába temesse az arcát, és azon keresztül kapkodja az éltető levegőt. Frank pedig szíves örömest Mikeyra kulcsolódott, élvezte, hogy mezítelen testük minden lehetséges négyzetcentimétere egymásnak simul, puhán, nedvesen az izzadtságtól.

Mind a ketten boldogok voltak.

És övék volt még az egész délután.

Ha most azt hiszitek, hogy végigszeretkezték az egészet, le kell lombozzalak titeket. Valójában kikeltek az ágyból, felöltöztek, kajáltak valamit, és zenehallgatás közben beszélgettek, elvétve csókolóztak (de akkor sokáig, és elmélyülten). Frank gitározott is egy keveset, és kezdő létére egészen jól csinálta, magában Mikey elhatározta, hogy ő is meg fog tanulni.

Mire végeztek Frank kedvenc horrorfilmjével, már sötétedni is kezdett, úgyhogy egy elnyújtott, nyálas búcsúzás után Mikey egyedül indult haza.

Még mindig nagyon boldog volt, és alig várta, hogy mindent elmondhasson Gerardnak. Aztán ahogy a bátyjára gondolt, nyugtalanság lett úrrá rajta. Miért kéne bármit is mondania neki? Frank vele már sokkal több mindent csinált, és nyilván sokkal jobban is.

Gyorsan másra gondolt, hogy ne rontsa el a saját kedvét egy ilyen nagyszerű nap után. Gyors zuhany után ágyba feküdt, és alig várta a másnap reggelt.

4. Áááh, már a gondolattól is felállt a farkam!

Gerard, mint általában, az ajtó előtt, már teljesen felöltözve kiabált fel az öccsének, hogy siessen már, mert megint el fognak késni. Általában persze egyikük sem késett el, de ez nem Mikeynak volt köszönhető. Na ja, a reggel sosem volt az erőssége.

Visszamorgott valamit Geenek, aztán lendületesen letrappolt a lépcsőn – az utolsó fokon pedig elbotlott a saját lábában, és óriásit taknyolt. Az idősebb testvér odasietett hozzá, de amint látta, hogy Mikey már félig-meddig fel is kaparta magát a földről, nevetésben tört ki.

- Befoghatod! – nyögte egy csúnya tekintettel Mikey immár függőlegesben, a térdét porolgatva.

- Jó-jó – felelte Gee két kacagás közben. Nagy nehezen lenyugodott, és csak akkor talált annyira hangjához, hogy kérdezzen. – Hol a szemüveged?

Mikey zavartan kihámozta a farmerja zsebéből a szerencsére épségben maradt szemüvegét, másik kezével meg zavartan vakargatta az orrát. – Unom már, hogy mindig rajtam van – magyarázta, enyhén elvörösödve. Esze ágában sem volt bevallani, hogy előző nap Frank azt mondta, hogy jól néz ki nélküle.

- Bravo, vaksikám! – Gee még mindig kuncogott, és megveregette az öccse vállát. Cseppet sem volt hülye, könnyedén rájött az igazi okra, azonban magában rálegyintett. Hadd tanuljon a kicsi a saját hibájából.

Mikey félig-meddig számított rá, hogy amint kilép az ajtón, Frank ott fogja fogadni, és nem is kellett csalódnia. A legfelső lépcsőfokon ült, és elmélyülten dohányzott. Persze amint meghallotta, hogy nyílik az ajtó, felpattant, és vidám arccal intett a Way testvéreknek. Mikeynak még adott egy gyors szájrapuszit is, ami egyszerre meglepte, és jól is esett a fiúnak, más részről meg elvörösödött, hogy a bátyja látja őt. A bátyja, aki ugyebár már szintén csókolózott vele, sőt, egy kicsivel többet is tett.

- Akkor, gondolom sétáltok – mondta mindentudóan Gerard, és már indult is a kocsija felé.

Mikey zavartan köhécselt, hiszen még nem szokta meg Frank közvetlenségét, és egyáltalán azt, hogy bárki is ennyire közvetlen akarna lenni vele.

Lassan sétáltak a suli felé, újfent nem törődve azzal, hogy el fognak késni, ami nem is volt baj, mert Mikey igencsak bizonytalanul lépkedett energikus barátja mellett. Még magának sem igen akarta beismerni, hogy mennyire nagyon nem lát szemüveg nélkül. Ráadásul úgy tűnt, Frank észre sem vette, hogy nincs rajta.

Azonban Mikey bizonytalansága feltűnt neki, de nem igazán tudta mire vélni, így végül arra jutott, hogy a nálánál egy kicsivel idősebb fiú nem igazán tudja, hogy most hányadán állnak. Frank, hogy bizonyítsa teljesen komoly szándékait, kézenfogta Mikeyt, azután pedig így vonultak az iskola felé, kockáztatva azt is, hogyha egy nagyobb fiú meglátja így őket, akkor tutira nem ússzák meg a basztatást. De hát senki nem látta meg őket, mert már rég becsöngettek, mire a suli közelébe értek. Még egy viszonylag hosszú csókcsatát is engedélyeztek maguknak egy kevéssé frekventált részén az udvarnak, mielőtt ki-ki a maga termébe vonult volna. Még ők maguk sem tudnák, hogyan sikerült fél órát késniük, amikor a Way ház gyalog is csak tíz perce van az iskolától, de jobb dolguk is volt annál, semmint hogy ezen emésszék magukat.

Mikey, miután átesett az egyik osztálytársa táskáján, és majdnem az előtte ülő lány ölében helyezkedett el a maga széke helyett, szerényen felvette a szemüvegét, azután igyekezett megnyerően mosolyogni a tanárra, és meggyőzni őt, hogy a bátyja kocsija lerobbant idefelé jövet, és csak ezért késett. A tanár nem akart a fiúcska lelkébe tiporni, csak ezért nem kérdezte meg, hogy miféle tragaccsal járnak, ami minden áldott reggel bemondja az unalmast, gondolván, nem tehet róla, hogy szegény a családja, és nincs pénzük volkswagenre.

Mikey abban a 15 percben, ami még visszamaradt az órából, igyekezett kussolni, bár addig természetesen nem jutott el, hogy oda is figyeljen, mivel inkább azzal foglalatoskodott, hogy elképzelte önmagát, mint Frank fiúját. Még mindig nehezére esett elhinni, hogy ő most tényleg az, vagy mi.

Hamar kicsöngettek, és Mikeynak az első dolga az volt, hogy lekapta a szemüvegét, és zsebrevágta, ugyanis szokásuk volt Frankkel találkozni a szünetekben, és ha már egyszer a fejébe vette, hogy márpedig ő most jóképű lesz, szemüvegtelenül, hát nem tehetett másként. Ezzel csak az volt a probléma, hogy muszáj volt eljutni egy másik terembe a következő óra kezdetéig, ami számos okból kihívást jelentett Mikey jelen helyzetében. Talán még csak odatalált volna effektíve vakon is, ámde közben egy seregnyi gyereket kellett kerülgetnie, pontosabban, kerülgetés helyett inkább letarolnia. Komoly edzésnek bizonyult, mire sikerült célba érnie, sokkal rosszabb volt, mint egy tesióra, amiről olyan bőszen szeretett ellógni, és mellékhatásként be is csöngettek, mire ajtón belülre került, tehát fáradozásai mondhatni feleslegesnek bizonyultak.

Akadt még egy további mellékhatás is, amit Mikeynak nem sikerült érzékelnie, mégpedig, hogy egy adott pillanatban Frankie teljes erőbedobással integetett neki a folyosó másik feléről. Szegénynek fogalma sem volt, hogy mi okból nem reagál kis barátja az erőteljes csápolásra, kiáltozását pedig elnyomta a szokásos iskolai zsivaj, tehát Mikey teljesen esélytelen volt.

Ennek az afférnak köszönhetően az elkövetkezendő két órát Frank morcosan maga elé bámulva töltötte el, természetesen szemernyit sem figyelve a tananyagra, sokkal inkább puffogva magában, nem értve, miért lett ilyen zordul ignorálva. Azután meggyőzte magát, hogy Mikey valószínűleg csak nem vette őt észre, akármennyire is hihetetlennek tűnt ez a számára, de még mindig ez volt a jobbik megoldás. Hátha csak eltakarta pár magasabb fiú, ki tudja. Szóval úgy döntött, túlteszi magát sértettségén, és a következő szünetben újra megkeresi Mikeyt, azután pedig már csak azt várta, hogy végre kicsöngessenek.

Mindeközben Mikey mindenről elfeledkezve törte a fejét a matekdolgozata felett, az egyenletek erdejében tévelyegve. Ő kevésbé várta a csengetést, és nem is számított rá, ugyanis még közel sem végzett az összes példával, amikor felhangzott a felszabadító rikácsolás, de hát nem volt mit tenni. Be kellett adnia a lapot, azután meg lógó orral hagyta ott az akár kínzókamrának is minősíthető osztálytermet. No de természetesen a szemüvegét még így sem felejtette el lekapni az orráról, biztos ami biztos, hátha éppen most fog találkozni szíve Frankjével. És igaza is volt, ugyanis sikeresen megpillantotta őt, amint az ajtó mellett támasztotta a falat, és várt rá. Ettől rögtön jobb kedve lett, elvigyorodott, és sietve megközelítette őt, hogy kihagyva a szokásos köszöntési köröket rögvest a nyakába ugorjon, és jól megszorongassa. Még egy gyors puszit is adott neki, de csak az arcára, elvégre nyilvános helyen ennél tovább mégse lenne illendő elmenniük. Azonban a lelkesedése hamar lelohadt, mert Frank csak ímmel-ámmal viszonozta az ölelést, úgyhogy Mikey viszonylag hamar le is mászott a nyakáról.

Csak ebben a pillanatban realizálta, hogy akit ilyen hévvel sikerült megölelnie, az nem Frank.

Sőt, ami azt illeti, még csak nem is fiú.

Nem épp a legnőiesebb példánya nemének, de azért egyértelműen lány, Frankéhez hasonlatos színes, extrém hajjal, és mérsékelt magassággal megáldva.

Mikey a másodperc törtrésze alatt rákvörössé vált, érthetetlen hebegésbe kezdett, majd szégyenében bemenekült a férfivécébe, és jól magára zárta az ajtót. Gyorsan felvette a szemüvegét, és elhatározta, hogy soha többé nem válik meg tőle. Még csak a nevét se tudta annak a csajnak, akit sikerült így letámadnia, évfolyamtársak voltak, de csak látásból ismerte. Látásból, ezen van a hangsúly.

A szünet végéig ki sem lépett a mellékhelyiségből, nehogy véletlenül pont szembejöjjön vele a lány.

Azonban megint történt valami, amiről vakságában lemaradt, mégpediglen az, hogy Frank pár méterről, premier plánban nézte végig, ahogy egy idegen csaj nyakába ugrik. Ezt éppenséggel még nem lenne muszáj félreérteni, de helyen esetben Mikeyról van szó, és Frank ismerte már azért egy ideje a srácot, ha máshogy nem, Gerardon keresztül, és tisztában volt vele, hogy Mikey nem szokott mások nyakába ugrálni. Még a barátaiéba sem. Tehát azonnal hátat fordított, és meglépett, még azelőtt, hogy szemtanúja lett volna annak, hogy Mikey elvörösödve a wcbe rohan. Talán jobb is, ha még azt is látja, nem nehéz kitalálni, milyen következtetést von le belőle.

Szóval Mikey az elkövetkezendő szünetekben nem merte kidugni a fejét a teremből, bár mióta visszavette a szemüvegét, messziről is ki tudta volna szúrni, ha az a bizonyos csaj közeledik, de inkább nem kockáztatott. Frankienek ellenben esze ágában sem volt ezek után meglátogatni Mikeyt.

Szóval így lassan lepergett a nap, eljött a délután kettő, Mikey utolsó órájának a vége, és miután elfogyasztotta a banánt, amit Donna csomagolt neki, eredetileg tízóraira, ő, hős módjára, szembenézett azzal, hogy esetleg egy véletlen folytán összefut a Lánnyal, és elzarándokolt Frank terméhez. Frankienek volt hátra még egy órája, a pokoli történelem, és ezúttal, a megszokottól eltérően, nem azért küzdött, miként tudna ébren maradni, hanem hogy miként fogja vissza a dühét csengetésig. Ugyanis, ahogy telt az idő, egyre jobban bebeszélte magának, hogy Mikey és a Csajszi nyilván járnak, ami azt jelenti, hogy Mikey szemét, két végén égeti a gyertyát, átbassza őt, és különben nem is szűz.

Mégse vágtatott ki azonnal a teremből, amikor felcsendült az aznapi utolsó felcsendülnivaló, ugyanis akkora hévvel pattant fel, hogy leverte a tolltartóját, és a cuccai a szélrózsa minden irányába repültek. Morogva mászott le a földre, hogy összeszedje őket, és senki nem volt olyan szíves, hogy segítséget nyújtson neki, ugyanis mindenki örült, hogy végre szabadulhat, és úgy otthagyták, mint a sicc. Mire mindent összekapart, már a tanár is lelépett, és ahogy felemelte a fejét pont Mikeyval nézett szembe, aki furcsállva leste, ahogy barátja négykézláb mászkál a földön.

- Szia! – köszönt neki pókerarccal.

- Csá! – köpte vissza Frankie. – Mit akarsz?

Mikey csak lesett a hirtelen jött bunkóság miatt. – Hát, azt hittem, hogy együtt lógunk ma, de nem muszáj – mondta csalódottan.

- És mi lesz Miss HülyePózerPicsával??

- Mi? – Mikey egészen kétségbeesett már.

- Láttam, ahogy a szünetben a nyakában lógsz... De ostoba vagy, legalább ne itt bent tennéd! Vagy azt akartad, hogy lássam, és ne kelljen elmondanod?

- Félreérted, az csak baleset volt – magyarázkodott Mikey ijedten.

- Nézd, nem baj, ha heteró vagy. De miért nem vagy képes mondani?

- De Frank! Buzi vagyok, esküszöm. Full buzi vagyok! Buzibb vagyok nálad, és Gerardnál, kettőtöknél együttvéve, buzibb vagyok, mint Freddie Mercury, komolyan! Félreérted!! Én csak azért öleltem meg, mert azt hittem, hogy te vagy az!

- Ennyire ne nézzél már madárnak. Tudom, hogy nem vagyok egy férfias drabális állat, elvégre még csak 14 vagyok, még van időm nőni, de azért könyörgöm, ezt nem veszem be. Egy lánnyal tutira nem kevertél össze!

- De hát nem láttad? Nem volt rajtam a szemüvegem, mert... Mert épp törölgettem, amikor kimentem a teremből, és így... Szóval így nem láttam, kábé semmit sem látok szemüveg nélkül. Hasonló a hajatok. Frankie, nem hazudok. Komolyan.

- De reggel sem volt rajtad – akadékoskodott kiengesztelhetetlenül Frank.

- Igen, mert... Ó a francba, jól van, csak azért vettem le... mert... szóval mert tegnap azt mondtad, hogy jól nézek ki, ha nincs rajtam. Szóval csak ezért, na.

Frank erre szépen elhallgatott, és elgondolkozott a dolgokon, miközben Mikey kétségek közt rágta az ajkát, de nem mert semmit se mondani.

- Tényleg csak azért vakoskodtál egész nap, mert tetszeni akartál nekem?

- Öö... hát... igen. Asszem – felelte Mikey zavarban.

- Édes vagy. De közben hülye is. Szemüvegben is tetszel!

Mikey szépen elpirult a bók miatt, de ez nem esett olyan kellemetlenül neki, hogy bezárkózzon miatta a wcbe.

- Komolyan? Akkor öö.. hiszel nekem? Nem haragszol, ugye?

- Már nem annyira – mondta kegyesen Frank.

- Nem annyira? Ez azt jelenti, hogy egy kicsit igen?

- Talán. Egész nap ezen ettem magam.

- Áááúú sajnálom!! Mit tegyek, hogy kicsit se haragudj??

- Lenne egy-két ötletem...

Mikey még jobban elpirult Frank hangszínétől, és attól ahogy megemelte a szemöldökét. Frankie nagy svunggal elindult a bejárati ajtó felé, majd jól bevágta maga előtt. Visszafordult Mikeyhoz, és egy csábító vigyorral az arcán megcsókolta. Mikey kissé meg volt kövülve, így nem is jutott el addig, hogy viszonozza.

- Frank, ne már, suliban vagyunk – visszakozott feszélyezetten.

- Ugyan, semmi para, ma már itt nem lesz semmilyen óra, és a takarítónő is csak négy után jön. Tudom, egy csomót lógtam itt Hambone-ékkal tanítás után. Senki nem fog zavarni minket.

- Ne már!

- Most miért? Jó lesz! Áááh, már a gondolattól is felállt a farkam!

Mikey zavara mellé e szavak hallatán társult jó adagnyi sóvárgás is. Tett egy bizonytalan lépést Frank felé, mire az odasietett hozzá, karon ragadta, és a tanári asztalhoz vezette. Veszettül vigyorogva lenyomta a székre, ő maga meg felült az asztalra.

- Most tényleg...?

- Igen! – vágta rá Frankie, és már húzta is le a sliccét. Nem hazudott, ahogy elővette a gatyája rejtekéből a farkát, Mikey is megbizonyosodhatott arról, hogy áll, mégpedig nem is kicsit. Nem akart már annyira ellenállni, kellemesen remegett a gyomra a gondolattól, hogy ki fogja elégíteni ezt a fiút. További tartózkodós és aggódás nélkül hajtotta Frank ölébe a fejét, és ízlelte meg Frank rá áhítozó férfiasságát.

Frankie nagyra tágult pupillákkal, forró izgatottsággal nézte a lábai között munkálkodó világosbarna hajcsomót. Lopva az ajtó felé tekintgetett, őszintén szólva nem volt annyira nagyon biztos abban, hogy senki sem fog rájuk nyitni, mint ahogy hangoztatta, de ettől csak még jobban beindult. Egyik kezével Mikey tincsei közé túrt, és még jobban magához húzta, ezzel együtt pedig sürgette is, a másik kezét meg a saját szájára tapasztotta, ezzel is emlékeztetve magát, hogy nem szabad hangosnak lennie, sőt, lehetőség szerint egy árva hangot sem kéne kiadnia. Már becsöngettek a következő órára, és a csend egyszerre volt biztonságot árasztó, de ijesztő is.

Frankie hamar, és némán élvezett Mikey szájába, aki igyekezett gyakorlottnak tűnni, és szó nélkül lenyelte az egészet. Ez pedig Franknek nagyon is tetszett, amint bekapcsolta a nadrágját, lecsúszott az asztalról, egyenesen Mikey ölébe, és adott neki néhány hosszú, szenvedélyes szájrapuszit – ebben a pillanatban azért mégse csókot.

- Imádom ezt, a tanári asztalon! Mostantól ahányszor csak idenézek, arra fogok gondolni, hogy te leszoptál itt! Sokkal kellemesebbek lesznek az órák, az biztos!

Beszéd közben, ha már amúgy is ott volt, megtette Mikeynak az a szívességet, hogy mocorgott egy kicsit sz ölében – mégpedig meglehetősen céltudatosan tette. Mikey nem is bírta ki, hogy ne nyögjön fel, ahogy hozzá dörgölőzött.

- Sssh! – pisszegte le rögtön Frank, de nem túl szigorúan. A másik fiú rögtön elszégyellte magát, de azért nem annyira, hogy bánja, mikor Frank óvatosan kigombolta a nadrágját, és egyenesen a boxerjébe nyúlt. Nehezére esett visszafojtani a hangját, ahogy Frank ujjai rákulcsolódtak a farkára, de végül meg sem nyikkant – biztos, ami biztos Frankie szorosan a szájához szorította a száját. Végül úgy döntött, hogy inkább bekúszik az asztal alá, hogy azt adhassa vissza Mikeynak, amit kapott, másrészről meg ebben az esetben nem kellett attól félniük, hogy összekoszolnak valamit, mert Frank amúgy is inkább lenyelte, semmint hogy kiköpje.

De alighogy Frank eltűnt az asztal alatt meglepő (vagy talán inkább könnyedén kiszámítható?) dolog történt, mégpedig az, hogy hirtelen, minden előjel nélkül kivágódott az ajtó. Mikey hirtelen akart felpattanni, de szerencsére Frank kezei a térdén nyugodtak, így végülis a széken maradt, ami eléggé pozitív dolog, lévén, hogy mindene kilátszódott.

A helyzet újabb szerencsére, hogy Franket teljesen eltakarta a pad, így tehát tulajdonképpen nem buktak le.

Mikey szörnyen elsápadt. Azután még jobban, amikor realizálta, hogy aki orvul rájuk tört, az éppen az a lány, akit a mai napon sikeresen összekevert Frankkel. És jelen helyzetben nem volt lehetősége elszaladni, sőt, még azt sem merte megtenni, hogy felhúzza a sliccét, nem akart látványosan az ölében matatni. Frank meg veszettül lapult a pad rejtekében.

- Szia, Mikey! – köszöntötte a lány meglepően barátságosan

- Sz-szia...

- Jamia – segítette ki a lány.

- Szia Jamia – nyekegte ki Mikey halálra váltan. Egyértelműen még soha életében nem keveredett ennyire kellemetlen helyzetbe.

- Bocsi, hogy zavarok, csak láttalak bejönni ide, és gondoltam, esetleg még mindig itt vagy...

- Tanulok – vágta rá Mikey. Persze nem volt előtte se könyv, se füzet, de hirtelen más nem jutott eszébe.

- Arról, ami ma történt... Jaj, Mikey, nagyon kedves vagy, meg minden, én mindig is kedveltelek, de... Hát ööö... szóval leszbikus vagyok.

Mikey annyira csodálkozott, hogy egy másodpercre majdnem megfeledkezett még a helyzetéről is.

- Szóval ne haragudj, de nem lesz köztünk semmi – fejezte be Jamia pironkodva.

- Nem is akartam... Én igazából csak... azt hittem, hogy valaki más vagy. Nem volt rajtam a szemüvegem, és hát... kábé semmit sem látok nélküle, tudod...

- Mégis kivel kevertél össze? Tudnék arról, ha lenne még egy lány ilyen hajjal. – A fejére mutatott. Valóban nem sok lány mászkál a suliban vörös-zöld punkfrizurával...

- Fiú – mondta Mikey lesütött szemmel.

- Ohh... akkor már értem, szóval te... – felelte Jamia elvigyorodva. – Ááá és akkor az Frank, nem? Frank Iero? Neki van ilyen haja, és... Á, imádom azt a srácot! Persze csak távolról. Eddig azt hittem, hogy valami nagy szoknyapecér, gondoltam akkor nem haverkodok vele... Nem tudtam, hogy meleg. De hülye vagyok, pedig látszik rajta! Ez király!

Mikey összerezzent, amikor megérezte Frank kutakodó kezét az ölében. Megpróbálta elhessegetni, de nem akart túl látványos mozdulatokat tenni, nehogy a lánynak bármi is feltűnjön. Jamia mit sem sejtve álldogált az asztal előtt.

- Sokkal jobban látszik rajta, mint rajtad! Gondolom nem sértődsz meg... Istenem, egyszerűen imádom, hogy végre sorstársakra akadtam ezen a szartelepen!

- Én is – mosolygott Mikey kínjában. Közelebb húzódott az asztalhoz, így már szinte érezte a térdein Frank testének melegét, de nem tudott mit tenni, Frank lassan mozgatni kezdte az ölében a kezét. Mikeynak minden önuralmára szüksége volt ahhoz, hogy pókerarcot vágjon.

- Akkor lógunk majd együtt, ugye? Nem is tudtam, hogy ilyen jó fej vagy, de most tökre örülök! Holnap suli után? Gyere Frankkel együtt. Annyi mindent akarok mondani!

- Oké! – mondta Mikey kínosan. – Akkor holnap. De most tanulnom kell a holnapi fizika dogára... nem baj, ugye?

- Nem, persze... Hol tartotok? Ez a Newton-dolog egy nagy szarság!

- Az egész fizika egy nagy szarság. – Mikey összeszorított fogakkal tűrte, ahogy Frank ügyködik az asztal alatt, de kezdett túlságosan jó lenni.

- Jah, örülök, hogy egyetértünk – mondta Jamia boldogan. – Na lépek, akkor holnap. Sziaaaa!

Jamia kitrappolt, és Mikey újabb szerencséjére nem felejtette el becsukni az ajtót maga után. Mikey testéből hirtelen szállt ki minden feszültség, megkönnyebbülten hátradőlt a széken, Frank pedig vihogva dugta ki a fejét az asztal alól, és mielőtt Mikey bármit is mondhatott volna, az ölébe hajtotta a fejét, és tövig bekapta a farkát. Mikey hirtelenjében a kezére harapott, mert túl hangos akart lenni, aztán összerándult az orgazmustól, és reflexszerűen fogta meg nyálas kezével Frank fejét.

Azután Frank kimászott az asztal alól, és kinyújtotta elgémberedett tagjait, Mikey meg végre felhúzhatta a sliccét.

- Frank, te totálisan idióta vagy – közölte Mikey nem is igazán mérgesen.

- Te meg élvezed – felelte Frank vigyorogva.

- Nem élveztem, amikor Jamia bejött a terembe!

- Akkor mégis mitől állt a farkad egész végig ennyire?

- Fogd be!

- Oké.

Frank győzelmének teljes tudatában masírozott ki a folyosóra, és tisztában volt vele, hogy Mikey úgyis mindjárt követi.

És tényleg.

5. Baszd meg, hogy nem tudsz kopogni!

Eltelt egy hét, majd kettő, és egyszerűen minden tökéletes volt, persze leszámítva a dolgozatokat, meg általában a tényt, hogy iskolába kell járni. De még az unalmas órák is sokkal jobban eltelnek, hogyha van közben kiről álmodozni, és kit várni a szünetekben. Mikey betartotta a szavát, Frank és ő találkoztak Jamiával, és hamarosan tök jól összehaverkodtak. A délutánok egy részét szívesen töltötték vele, egészen addig, míg neki haza nem kellett mennie, mielőtt a szülei hiányolni nem kezdték volna, és azután volt még elég idejük kettesben is maradni. Legtöbbször Franknél lógtak, bár mindkettejük szüleiről tudni lehetett, hogy csak este keverednek haza, de így legalább attól se kellett tartaniuk, hogy Gerard rájuk nyit.

Azután eljött az a péntek délután, amikor Frank láthatásra ment az apjához, és előreláthatólag maradni is fog egész hétvégére, Jamia meg haza lett parancsolva, úgyhogy Mikey egyedül maradt, szóval egykedvűen kullogott haza, hogy a hét ezen csodás szakaszát magányosan töltse el. Csendesen nyitotta ki az ajtót, és még csak épphogy felakasztotta a kabátját a fogasra, amikor félreérthetetlen hangok ütötték meg a fülét. Pirulva belőtte a hang forrását, a konyhát, és egészen halkan közelített a bejárat felé.

Nos igen, mivel Gerard megszokta, hogy estig övé az egész ház, elhatározta, hogy felavatja az összes helyiséget, és most éppen a konyha volt soron. Csupasz altesttel, háton feküdt az étkezőasztalon, pólója a nyakáig felhúzva, az előtte álló fiú egészen a mellkasához hajolt, és szeretkezés közben finoman nyalogatta a mellbimbóit. A másik fiúból Mikey csak egy formás segget, és egy hatalmas, göndör hajat látott. És már ezekből is könnyen ki tudta találni, hogy kivel van éppen együtt a bátyja – igazából csak látásból ismerte, de tudta, hogy Raynek hívják, és Gee egyik haverja. Csak azt nem tudta róla, hogy „szintén zenész”.

Mikey egy percig csak állt megkövülten, és nem tudta elválasztani a tekintetét az előtte lejátszódó jelenettől, majd hirtelen magához tért, a lehető leghalkabban lépett hátrébb, és behajtotta az ajtót maga után.

Amikor viszont a lépcsőn sietett fel, a szobájába, már nagyban vigyorgott. Egyelőre még nem jutott eszébe, hogy ő annál az asztalnál szokott enni, amin a bátyja éppen szexel, inkább csak magán a szex körül jártak a gondolatai. Lecsapta a táskáját a földre, és végignyúlt az ágyon.

Már egy ideje együtt voltak Frankkel, de még nem jutottak el addig, hogy dugjanak... Persze ezt az egyet leszámítva már mindent csináltak egy csomószor. Ennek Mikey volt az oka – az egyik oldaltól félt, hogy felsülne, a másiktól meg, hogy fájna. Pedig amikor látta, ahogyan csinálják, sosem a fájdalom tükröződött a passzív fél arcán, és mégis.

Ugyan a szobájáig nem igazán hallatszottak fel a hangok, de látta a lelki szemei előtt, hogy a bátyja mit csinál odalent Rayjel, azt pedig nagyon is jól el tudta képzelni, hogy ő mit csinálna Frankkel. Becsukta a szemeit, és egyszer csak azon kapta magát, hogy túlságosan is beleéli magát a gondolataiba. Ahogy felidézte Frank csókjának a bizsergését, ajkait a farka körül, és spermájának ízét, érezte, hogy a nadrágja kényelmetlenül feszülni kezd. Egyébként is megszokta, hogy minden délután együtt van Frankkel, és ilyentájt már egészen jól szokták érezni magukat zárt ajtók mögött.

Mikey tudja, Gerard épp eléggé elfoglalt a konyhában, meg egyébként sem tudja, hogy ő is otthon van, úgyhogy a rányitástól való félelem nélkül tolta le a gatyáját, és vette kézbe merevedését. A vad, ilyenkor igazán perverz képzelete végképp elszabadult, ahogy verni kezdte magának, ujjait a szájába dugta, és a nyelvével játszani kezdett velük, elképzelve, hogy éppen Frankievel csókolózik. Majd úgy döntött, megpróbálja, végülis miért lenne rossz, annyian csinálják, és így legalább nem lesz majd annyira nagyon-nagyon új, amikor majd Frankkel fogják először csinálni... Szóval kivette a szájából a már épp eléggé nyálas ujjait, felemelte a lábait, és feldugta magának az ujját. Nem fájt, viszont azt is hiába várta, hogy majd iszonyatosan jó legyen, de azért csak próbálkozott, és a farkát is verte tovább ugyanúgy. Hirtelen érezte, hogy basszus, ez jó, ez túl jó, még gyorsabban mozgatta a kezeit, mind a kettőt, és úgy volt vele, hogy már majdnem... És abban a pillanatban iszonyatos robajjal kivágódott a szoba ajtaja. Mikey azt sem tudta hirtelen, hogy mit csináljon, villámgyorsan elkapta a kezeit saját magáról, illetve magából, és próbára a testére rángatni a takarót, de ez igen nehezen ment, mivel azon feküdt. Nem is reménykedhetett abban, hogy a rátörő Gerard nem látott mindent tökéletesen.

- Mikey? – mondta Gerard leesett állal. – Te itthon vagy?

- Baszd meg, hogy nem tudsz kopogni! – kiabált rá Mikey.

- Bocs, de... de tényleg, mit keresel itthon?

Mikeynak csak akkor tűnt fel, hogy a bátyján sincsen éppen túl sok ruha, konkrétan csak egy boxer, továbbá, hogy mögötte Ray áll, szintén meglehetősen alulöltözködve, és kíváncsian tekintget be az ajtón Gerard válla fölött.

- Mit keresel a szobámban? – Mikey már olyan szinten rákvörössé vált, hogy félő volt, mindjárt lángok csapnak ki a szájából.

- Uhh csak... Ray...nek akartam megmutatni azt a képregényedet, tudod... – habogott Gerard. Mikey arcára eltéveszthetetlenül rá volt írva, hogy ezt nem veszi be.

- Nem hozhatod be ide a fiúidat! – kiabált magából kikelve Mikey.

Gee vállat vont, amikor rájött, hogy felesleges vetítenie, és inkább villantott egy mindentudó, perverz vigyort az öccsére. – Akkor inkább nem is zavarunk – reagálta le már sokkal kiegyensúlyozottabb, egyenesen csábos hangon, és kitolatott a szobából. Becsukta maga mögött az ajtót, és Mikey már csak a kuncogását hallotta odakintről.

Őszintén szólva elég alaposan elment a kedve az önkielégítéstől, morcosan felült az ágyon, és keresgetni kezdte az elhajított alsógatyáját. Másrészről viszont az előbb már tényleg nagyon a szélén volt, és nehezére is esett volna felhúzni a gatyáját, annyira remegett, és annyira nedvesnek érezte mindenét. Végülis kizárta a kintről beszűrődő hangokat, egy nagy sóhajjal visszafeküdt, ezúttal magára húzta a takarót, és minden különösebb plusz nélkül befejezte amit az előbb félbe kellett hagynia. Akárhogy is, jó érzés volt, beharapta az ajkait, és némán élvezett a saját tenyerébe.

Estig nem mert előjönni a szobájából, nehogy újra találkozzon a bátyjával, vagy Rayjel, de aztán kezdett éhes lenni, úgyhogy mégis kénytelen volt előmerészkedni legalább a hűtőig, ahol csábítóan kínálgatta magát az alig három napos pizzamaradék.

Odalent aztán akaratán kívül is hallgatnia kellett, hogy mit csinálnak – na ja, Gee már megint nem fogta vissza a hangját, mivel a szülők érkezése amúgy is csak szombatra várható, és nem volt mitől tartania. Az meg sosem zavarta, hogy Mikey mit hall, illetve lát.

Szegény öcsi el is kámpicsorodott, hogy Gerardnak ott van Ray, neki meg egyedül kell kuksolnia a szobájában... Így aztán úgy döntött, jobb dolga nem lévén felújítja nem is olyan régen félbehagyott jó szokását: otthagyta a házat, kivonult a kertbe, és lehasalt Gerard ablaka elé.

Be kellett ismernie magának, hogy jobban tetszett neki az, amikor Frankkel leshette ki őt, és még jobban, amikor ő lehetett Frankkel, de azért így sem volt rossz látvány. Bár ezúttal csak Gerard hátsóját láthatta, mert épp Ray hátán támaszkodott, és hátulról tolta a srácot. Mindkét kezével a hatalmas, göndör loboncba markolt, és tépte, ahogy vonta magához, Ray szó szerint jajgatott, de mégis tetszhetett neki, mert nem próbált meg szabadulni.

Mikey azon kapta magát, hogy rendesen kiszáradt a szája, és már kényelmetlen a kemény földön hasalnia. Persze tudta nagyon jól, hogy mi a megoldás, és éppen azon gondolkozott, hogy megkockáztassa-e, hogy itt segíti ki magát, vagy biztos ami biztos, menjen inkább vissza a szobájába, amikor meghallotta, hogy valaki a nevét kiáltja.

Halálra rémülten pattant fel a földről, és a hang forrása felé fordította a fejét – Frank ott állt tőle egy méterre.

- Hát te meg mit művelsz itt a földön? – kérdezte csodálkozva, de vigyorral.

- Öö, én csak leejtettem ezt a... Amúgy te nem az apáddal vagy?

- Az ott nem Gerard ablaka?

Mikey erre nem tudott mit felelni, főleg, mert Frank nem is várta, levetődött a földre, és megbizonyosodott az igazáról. Kikerekedett szemekkel lesett befelé az ablakon, egy idő után aztán elismerősen füttyentett.

- Szóval ebben sántikáltál? Te kis perverz! – mondta cinkosan.

Mikey fülig elvörösödött, és inkább a füvet piszkálgatta a cipője orrával, semmint hogy Frankre nézzen. Nem volt mitől tartania, ugyanis a srác elvolt azzal, hogy lesse Gerardékat, és nem nézett rá. Közben Frankienek bizony az is eszébe jutott, hogy nemrégiben még ő szórakozott ott Geevel, és nagyon jó volt, nem mintha Mikeyval bármi baj lenne, de mégiscsak hiányzott belőle az a pár év tapasztalat, ami a bátyjának már megvolt.

Mire Frank elszakadt az ablakkeretbe zárt ingyen pornótól, már neki is állt a farka – igaz, ő mindig is baromi könnyen beindult. Már majdnem megfordult a fejében, hogy el kéne szégyellnie magát, amikor meglátta, hogy Mikey épp ugyanúgy áll a dologgal, mint ő, úgyhogy mégis inkább csak vigyorgott tovább.

- Akkor behívsz, vagy mi lesz? – kérdezte, és újfent nem várva válaszra, vagy akár reakcióra, megragadta Mikey karját, és maga után húzta a bejárat felé. Épp csak annyi ideig fogta vissza magát, míg becsukódott mögöttük az ajtó, azután rögtön a falnak taszította a fiút, és vadul csókolni kezdte.

Mikey meglepődött, főleg, amikor a fogas a hátába fúródott, de azért boldogan, és odaadóan viszonozta. Az viszont kezdett neki nem igazán tetszeni, amikor a lába között kezdte simogatni, azzal együtt természetesen, hogy nagyon is tetszett neki.

- Menjünk fel a szobámba – nyögte Franknek két nyelvcsata között.

- Szerintem meg... – Frank a háta mögé lesett, aztán a nappaliba húzta Mikeyt. – Itt kényelmesebb.

- De Gerard...

- Gerard most mással foglalkozik, te is láthattad.

Nem törődve Mikey ellenkezésével Frank leült a kanapéra. És hát erre ő mit tehetett volna? Természetesen követte.

Franket türelmetlenné tette az egyre jobban feszülő nadrágja, úgyhogy a sliccét lehúzva egyenesen az ölébe hajtotta Mikey fejét, mire az egy szép kis vigyorral elhelyezkedett a lábai között a földön. Jól ismerte már a tenyerébe feszülő farkat, és izgalommal töltötte el, hogy újra érintheti. Szerette végigfuttatni rajta a nyelve hegyét, megízlelni sós forróságát. Szerette, hogy amikor a szájába veszi megremeg, és szinte érzi lüktetését a nedvességben, azt pedig egyenesen imádta, hogy Frank halkat nyög.

Frank Mikey haját simogatta, először csak kedvesen, suta mozdulatokkal, aztán egyre durvábban, hogy sietségre buzdítsa. Szemei lecsukódtak, amikor megérezte, hogy tövig eltűnt Mikey szájában. Végül csak kinyitotta, hogy nézhesse a kusza, világosbarna hajat az ölében táncolni – és akkor meglátta, hogy Gerard az ajtóban áll, kissé csodálkozva, és bámulja őket.

Frank első reakcióként reflexből fel akart állni, abbahagyatni Mikeyval, amit csinál, és eltakarni magát, de közben túlzottan jó volt, úgyhogy a hirtelen rá törő kéj elnyomta benne ezt a késztetést. Aztán belegondolt, hogy Gerard már úgyis látta őt mezítelenül, sőt, nem csak látta, érintette is, minden lehetséges ponton. Most csak állt az ajtóban, és lassan szétterült az arcán a csábos vigyor. Akkor Frank visszamosolygott, enyhén elnyílt ajkakkal, a szex közben általában látható bódultsággal, és felszabadultságával. Kezei még mindig Mikey tarkóját masszírozták, és diktálták a neki tetsző ütemet, de közben végig Gerarddal szemezett, és a világ minden kincséért sem engedte volna el a tekintetét.

Frank maga is meglepődött azon, hogy mennyire izgatja a helyzet, nem is bírta sokáig, hamarosan elélvezett, egyenesen Mikey szájába, aki igyekezett lenyelni az anyagot. Csak egy egészen vékony csíkban folyt végig a szája szélén, és rögtön le akarta törölni, de Frank megakadályozta ebben. Már csak rá figyelt, és túlságosan is tetszett neki a látvány, úgyhogy megemelte egy kicsit az állánál fogva, és maga felé fordította az arcát. Teljesen odavolt azért, hogy ezt a szép arcot megjelölte magának, és győzelemittasan nézett le rá.

Mikeynak valahogy nem tetszett ez a nézés, úgyhogy gyorsan el is húzta a fejét a kezéből, és feltápászkodott a földről. Csak ekkor vette észre, hogy nincsenek kettesben a helyiségben – megfordult, és Gerard közvetlenül mögötte állt, szinte összeértük a testük, ahogy Mikey felegyenesedett.

A kisebbik fiú reflexből hátrébb lépett, aminek az lett a következménye, hogy egyenesen Frank ölébe csüccsent. Gee nem hagyott neki reagálási időt, rögtön odahajolt hozzá, és egy fürge mozdulattal lenyalta a szája szélén csordogáló fehér vonalat. Mikey erre persze ezerszeresen zavarba jött, annyira, hogy majdnem elbőgte magát. Gerard megfogta a vállat, megakadályozva, hogy elszökjön, és egyre csak vigyorgott rá.

- Ne már! – kiáltotta bután Mikey. – Hát te meg mit... Mi van Rayjel?

- Zuhanyozni ment... Én meg találtam még annál is jobb látnivalót. – vágta rá Gerard mosolyogva.

Franknek nem akaródzott sok mindent tennie az ügy változásának érdekében, tetszett neki, ahogy Mikey az ölébe van szorítva, attól pedig teljesen odavolt, hogy Gerard nyelve végigsiklott a lassan már reszkető Mikey összeszorított száján. Sőt, elmondhatatlanul izgatottá tette, hogy amit lát, a vérfertőzés, ami még sokkal perverzebb mint egy sima buzi csók.

Aztán Gee elhúzódott Mikeytól, mire az megragadta az alkalmat, azonnal felpattant, és elszáguldott a szobájába. Már csak az ajtaja hangos csapódását lehetett hallani.

Frank időközben elrejtette a gatyájába az elrejtenivalókat, és sóhajtozva kelt fel a kanapéról, hogy kövesse, és kiengesztelje kis barátját.

Gerarddal egészen közelről váltottak egy tagadhatatlanul cinkos pillantást, aztán Frank lelépett. Csak egy cseppet forgatva a szemét, amikor kopogott Mikey ajtaján.

- Hagyj békén! – kiabált ki a fiú idegesen.

- Én vagyok az, Frank.

Semmi válasz.

- Emlékszel, a fiúd!?

Erre lassanként csak kattant a zár, és nyílt az ajtó. Frank besietett a szobába, aztán erényesen becsukta mögött az ajtót, és ráfordította a zárat.

- Most már biztosan senki sem fog ránk nyitni – mondta csábító hangon, és megcsókolta Mikeyt. Először nem akarta viszonozni a csókot, de aztán csak nem tudott ellenállni, és megadta magát a vágyainak.

Azután tényleg nem nyitott rájuk senki.